Az talán nem újdonság, hogy a munkavállalók többsége nagymértékű stressznek van kitéve, az már inkább, hogy a tavalyi évben rekordmagas volt azoknak az aránya, akik túlzott nyomás alatt dolgoztak. A munkavédelmi törvény éppen ezért már több mint egy évtizede előírja, hogy a munkáltatóknak legalább háromévente fel kell mérniük, hogy milyen pszichoszociális kockázatoknak vannak kitéve az alkalmazottak, de erre eddig nem túl sok figyelmet fordítottak. A Budai Egészségközpont szakemberei szerint ez azonban most megváltozhat, miután a járvány hatására tömegesen jöttek elő olyan tünetek, amelyek a dolgozók rossz mentális és fizikai állapotáról tanúskodnak, ami végső soron a vállalat eredményességén csapódik le. Másik fontos tényező, hogy korábban a munkaerőhiány, napjainkban pedig a válságközeli gazdasági környezet miatt egyre fontosabbá válik a megfelelő munkaerő megtartása, azonban ehhez el kell érni annak elköteleződését.
Meglepődhetsz, de a túl kevés ingertől is lehet stresszelni, nem csupán a túl soktól. Szerencsére mindkettő kezelésére kiváló módszerek vannak és még fizetni sem kell érte, mert mi magunktól jön. Például egy irodában.
A baleseteket követően a dolgozókat sújtó stressz a második legnagyobb kockázati tényező a munkahelyeken egy EU-s felmérés szerint. Mivel a probléma a dolgozók egészsége mellett a vállalatok hatékony működését is veszélyezteti, az utóbbi 1-2 évben egyre több munkaadó kezdi komolyan venni. Ráadásul a munkavállalói jólét- és egészségtámogató programok, eszközök használata már nem az irodai dogozók kiváltsága: a fizikai munkások fluktuációjával küzdő hazai gyárak is nyitnak az olyan gyors és hatékony megoldások felé, mint a relaxációs helységek vagy a masszázsfotelek. Szakértőket kérdeztünk meg, hogy mit tehetnek azok a vállalatok, amelyeknek a dolgozói fokozottan ki vannak téve a stressznek.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
